Vakbarát verzió

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Projektek

db hazai forrás: Ft
nemzetközi forrás: EUR
jelenleg futó projekt

Weboldalunkon sütiket használunk

Honlapunk kizárólag a látogatói forgalom elemzéséhez és az egyes felhasználói munkamenetek azonosításához használunk sütiket (cookie). A munkamenet-azonosító sütik csak a kiszolgáló felé irányuló kérések megkülönböztetését szolgálják, és a munkamenet végén törlődnek. A látogatói forgalom elemzésére külső szolgáltatóktól származó sütiket használunk.

Az alapműködést biztosító sütik nélkül a webhely nem tud megfelelően működni, illetve a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. A munkamenet-azonosító süti elengedhetetlen az oldal használatához, mert a kiszolgáló (szerver) ez alapján tud különbséget tenni felhasználó és felhasználó között. Csak rövid ideig, az oldal megtekintése alatt vannak érvényben. Ezek a sütik nem gyűjtenek a felhasználó azonosítására alkalmas információkat, csakis a szerver felé irányuló kérések megkülönböztetését szolgálják. Az oldal használatáról a látogató IP-címének azonosítása nélkül a Google Analytics IP-címek névtelenítésére szolgáló módszerének alkalmazásával gyűjtünk adatokat.

Tématerületi Kiválósági Program 2020 (TKP2020)

Kategória: Kiválósági Programok
Program neve: Tématerületi Kiválósági Program 2020 (TKP2020)
Projekt címe:

Tématerületi Kiválósági Program 2020-Intézményi Kiválóság alprogram

Tématerületi Kiválósági Program 2020- Nemzeti Kihívások alprogram

Projekt azonosító: TKP-2-1/PALY-2020; TKP-1-1/PALY-2020
Kedvezményezett: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Támogatási összeg: 3 950 000 000 Ft
Projekt kezdete: 2020.07.01
Projekt vége: 2022.06.30

A projekt bemutatása:

Az intézmények kiválóságát ösztönző eddigi programok – a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) és a Tématerületi Kiválósági Program (TKP) – 2020-tól integrált támogatási konstrukcióként folytatódnak, az NKFI Alap finanszírozásában. A megújuló rendszer célja továbbra is az, hogy az egyetemi tudásközpontok és kutatóhelyek hatékony szakmai munkáját a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységre fókuszálva támogassa.

A TKP2020 keretében „intézményi kiválóság” és „nemzeti kihívások” alprogram került meghatározásra.

Az „intézményi kiválóság” alprogramban (a továbbiakban: IKA) a 2019. évi Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) keretében a 2019-ben támogatást nyert és folytatni kívánt tématerületi programokat a megjelölt célok megvalósításának figyelembe vétele mellett szükséges szakmailag továbbfejleszteni.

A „nemzeti kihívások” alprogramban (a továbbiakban: NKA) a 2019. évi Tématerületi Kiválósági Program (TKP) során megjelent kormányzati prioritások mentén támogatott tématerületi programokat a megjelölt célok megvalósításának figyelembe vétele mellett szükséges szakmailag továbbfejleszteni.

Így a 2020-ra meghirdetett új konstrukcióban azok az intézmények és tématerületi kutatások vehetnek részt, melyek a 2018. és 2019. évi programok valamelyikében már támogatásra kerültek.

 

A TKP2020 célja

A Program célja, hogy a felsőoktatási intézmények és állami kutatóhelyek szakmai kiválóságára építve, úgynevezett tématerületi kutatási programokat valósítsanak meg annak érdekében, hogy

  • jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésre kerüljön;
  • a tématerületi kutatás eredményeként létrejövő termék, technológia vagy szolgáltatás üzletileg hasznosítható legyen;
  • a kutatási feltételrendszer tökéletesedjen;
  • a kutatói utánpótlás fellendüljön;
  • nemzetközi kutatói közösségbe történő beágyazottság fokozottabb legyen;
  • a kutatásfejlesztési és innovációs fókusz erősödjön
  • a kutatások eredményei társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból hasznosuljanak, az ezeket célzó kezdeményezéseket támogassa;
  • sor kerüljön más KFI szereplőkkel történő együttműködések megteremtésére;
  • a tématerületi kutatás eredményeként létrejövő termék, technológia vagy szolgáltatás üzleti vagy társadalmi hasznosíthatóságát ösztönözze.

A BME TKP2020 célja

Intézményi Kiválóság Alprogram:

A BME TKP2020 IKA program célja a BME Intézményfejlesztési Tervében is prioritásként megjelölt nemzetgazdasági jelentőségű kiemelt kutatási tématerületeire fókuszált tudományos és üzleti KFI tevékenységek fejlesztése, a tudományos műhelyek versenyképességének erősítése, illetve az ezeken a területeken kutató tevékenységet folytató oktatók-kutatók, doktoranduszok és a kutatásokat tevékenységükkel segítő további alkalmazottak differenciált bérezése. Annak érdekében, hogy az akadémiai kutatások eredményei ebben a programban is hasznosuljanak, az IKP keretében finanszírozzuk azokat a kifutó Lendület kutatócsoportokat, amelyeket az MTA eredményesnek értékelt.

A BME nemzetgazdasági jelentőségű kutatási tématerületei:

  • Nanotechnológia és anyagtudomány (NAT): Az informatikai ipar, jármű- és gépipar, vegyipar, orvostudomány, energetika vagy akár az építőipar területén egyaránt óriási az igény egyre jobb tulajdonságokkal rendelkező anyagok előállítására, sokszor pedig az ezen anyagokba integrált intelligens funkciók megvalósítására. Korszakváltást jelentenek a félvezető szerkezeteken túlmutató informatikai eszközök fejlesztésében napjainkban elért legújabb eredmények. Az ezekhez a területekhez kapcsolódó anyagtudományi és nanotechnológiai kutatásokat a BME kiemelt K+F+I stratégiaként jelölte meg, a célkitűzések megvalósításán egy nemzetközileg versenyképes kutatógárda dolgozik az Egyetem négy karának részvételével (TTK, GPK, VBK, VIK).
  • Biotechnológia az egészség és az ipar szolgálatában (BIO): A biotechnológiai ipar talán legnagyobb jelenkori kihívása a nagy molekulasúlyú fehérjegyógyszerek gazdaságos előállítása. Ezért a BME-n egy átfogó biotechnológiai koncepció mentén összehangoltuk a biotechnológiai K+F+I tevékenységet. Az átfogó koncepció lehetőséget teremt arra, hogy az egyetemen megvalósítsunk egy olyan biológiai gyógyszereket előállító központi egységet, amely a gyógyszereket előállító sejtvonalak tanulmányozásától, ezek növekedési és fehérjetermelési kapacitásának optimalizációjától kezdve, a termelt fehérjék kinyerésének, tisztításán keresztül, a termék formulázásáig  a teljes gyártási folyamatot lefedje. A folyamat nyomon követését, szimulációját, a mérési adatok elemzését és szabályozását támogatja a BME hat különböző karán tevékenykedő, kutatócsoportok összehangolt, egymás kiegészítő munkája. Az egészségmegőrzés területén kiemelt hangsúlyt kapott a környezetvédelem, amelyet hatékonyabb katalitikus eljárások, szennyvíztisztítási, talajremediációs technológiák fejlesztésével kívánunk támogatni. Közvetlen egészség megőrzési célokat szolgálnak élelmiszer és táplálkozástudományi fejlesztéseink.
  • Mesterséges intelligencia kutatása és alkalmazásai a gazdaság és a társadalom szolgálatában (MI), ezen belül Smart city (SC) és Future mobility (FM): A BME-n folyó mesterséges intelligencia kutatások célja az ipari, szabályozási folyamatok, valamint az informatikai szolgáltatások automatizálásának gyorsítása, az ipari digitalizáció teljes körűvé válásának segítése.  A kapcsolódó kutatások az MI algoritmikus eszköztárának a bővítésétől, a konkrét alkalmazásokig terjednek, elsősorban az autonóm járművek és okos technikák területein. A kitűzött célok és fejlesztések az ipari hasznosulás számára új termékekben és technológiákban jelennek meg. Az egyes feladatok teljesítése közben új módszerek kerülnek kialakításra az adaptív és tanuló rendszerek, illetve a kognitív információfeldolgozás területén. A projekt érinti az MI adatbiztonsági kérdéseit, emellett a számítási kapacitás és a robusztusság, valamint ipari megfelelőség kérdését is. Elengedhetetlen a különböző kommunikációs technológiák, a V2X és az 5G alkalmazása mind az okos városok, mind az összekapcsolt járművek fejlesztése esetében. A témához szorosan kapcsolódik a járműforgalmi modellek továbbfejlesztése és az irányítási módszerek új igényekhez történő alakítása. A funkcionális biztonsági előírások magas rendelkezésre állást és megfelelőséget várnak el. Ezeket az elvárásokat adaptálni szükséges az új módszerek esetében is. Ehhez új - a virtuális és valós tesztelést kombináló - validációs módszerek kerülnek kidolgozásra, melyek a hazai tesztpálya infrastruktúrához is többletszolgáltatásokat biztosíthatnak. Az autonóm járművek mellett az e-mobilitás terjedésével is új kihívások jelennek meg a kiszolgáló létesítmények területén. A projektben a töltő infrastruktúra földrajzi elosztása és a kapacitások megfelelő méretezéséhez kívánunk új módszereket kifejleszteni. A társadalmi elfogadottság és az új technológiák bevezetésének hatása teszi teljessé a tématerület kutatását.
  • Víztudományok és katasztrófa-megelőzés (VÍZ): Víztudományok és katasztrófamegelőzés – e két, átfedő fogalom alá olyan mérnöki és gazdasági módszerek csoportosíthatók, amelyek a társadalom és a természetes környezet biztonságát szolgálják. A biztonság megteremtése ott kezdődik, hogy egyáltalán azonosítjuk a veszélyeztetett lakosságot, építményeket és élőhelyeket. Szélsőséges események modellezésével tárjuk fel az árvíz, az aszály, földmozgások, szennyeződések vagy különféle ipari katasztrófák veszélyét. Egyik alapvető feladatunk az, hogy a meteorológusok, klimatológusok vagy geológusok által meghatározott katasztrófatípusok hatásait átszámítsuk az épített környezetre, így például lokális földrengésspektrumokat határozzunk meg nagyberuházások helyszínére. Ahol az a feltárt kockázatok alapján indokolt, oda folyamatos állapotkövető, távérzékelő eljárásokat és valós idejű előrejelző rendszereket fejlesztünk a vízügy, a katasztrófavédelem, vagy a kritikus építmények kezelői részére. Több kutatócsoportunk is foglalkozik a földrengésre vagy a tűzállóságra vonatkozó műszaki előírások felülvizsgálatával, és nemzetközi szabványalkotó munkacsoportokban pontosabb tervezési módszerek kidolgozásával. Ebben a saját anyag- és szerkezetvizsgáló laboratóriumainkban, szélcsatornáinkban végzett kísérletek mellett egyre fontosabb szerep jut a nagy felbontású, térbeli numerikus modellezésnek. A közigazgatási intézmények számára stratégiai javaslatokat dolgozunk ki a vízgazdálkodási és környezetvédelmi problémák kezelésére, mégpedig úgy, hogy az alkalmazkodjon az elkerülhetetlen változásokhoz és a társadalom által elfogadható legyen.  

Nemzeti Kihívások Alprogram:

A BME kutatási tématerületei:

  • Hatékonyságnövelt- és intelligens gyártástechnológiák
  • ZalaZone kutatási infrastruktúra használata a BME TKP2020-as kutatásaiban

Hatékonyságnövelt- és intelligens gyártástechnológiák:

Magyarország ipari versenyképességének fejlesztése érdekében alapvető a termelékenység fokozása, növelése. Ebben meghatározó szerepet játszik a magas hozzáadott értéket teremtő intelligens gyártástechnológia kutatása és fejlesztése. Az automatizálási, a robottechnikai és az infokommunikációs technológiák (mint IoT, cloud, 5G) alkalmazásával lehetővé válik a munkaerőhiány hatékony kompenzálása. Jelen kutatási program olyan KFI tevékenységek végzésére irányul, amelyek a hazai ipar teljes keresztmetszetét segítik a magas hozzáadott értéket előállító, intelligens gyártás bevezetésében és alkalmazásában.

Az aprogram céljai megvalósítása során a BME az alábbi, nemzetközi szinten is művelt kutatási eredményekre támaszkodik:

  • digitalizáció és hálózati kommunikációs kapcsolatok kiaknázása (parametrikus tervezés, digitálisan vezérelt kivitelezés, hálózatosodott technológiák) a „smart manufacturing”-ben, intelligens adatgyűjtés és elemzés;
  • gyártósorok hatékonyságnövelése a gépek tervezett karbantartásával, állapotuk folyamatos felügyeletével, a gyártási folyamatok és a komplex műszaki eszközök fizikai alapjainak csatolt mechanikai, hőtani, áramlástani és optikai modellezésével
  • szakértői rendszerek fejlesztése, gazdasági hatások elemzése: a modern termelési folyamatok összetett tervezési eljárásokat igényelnek, mint adatgazdag környezetben alkalmazható termelésoptimalizálási és hatékonyságvizsgálati módszerek, célparaméterek optimalizálása, ahol a szakértői rendszerek vizsgálata több célfüggvényes, nemlineáris feladatokra vezetnek;
  • virtuális és kiterjesztett valóság, valamint környezetszimulációs technikák fejlesztése, „digitális ikerpár” alkalmazása a tervezési, előkészítési és üzemeltetési feladatokban;
  • fejlődő gyártási technológiák (additív és hibrid gyártás) alkalmazásai a gépiparban, a gyártási és építési eljárások egyes lépéseinek optimalizálásával;
  • új technológiák alkalmazása a termelékenység és a megmunkálás minőségének növelésére (pl. ultraprecíziós és mikro-forgácsolás, kompozit anyagok forgácsolása);
  • gyártáslogisztikai folyamatok hatékonyságának növelése korszerű szenzorhálózatok, mobil eszközök, drónok és robotok alkalmazásával.

A felsorolt területek hozzájárulnak a KFI kapcsolatok erősödéséhez. A javasolt tevékenységek elősegítik a magyar gazdaság növekedésének fenntarthatóságát, illetve a KKV szektor megújulását és felzárkózását. A tervezett projekthez kapcsolódó egyetem-ipar együttműködések erősítik a BME FIEK szerepét az egyetemi technológia-transzferben, a KFI eredmények gyakorlati hasznosításában.

 

ZalaZone kutatási infrastruktúra használata a BME TKP2020-as kutatásaiban:

A projekt szakmai tartalma a BME TKP 2020-as kutatásaihoz kapcsolódó tesztelési és szolgáltatási feladatait foglalja magában a mesterséges intelligencia és az autonóm járművek területén. Az automatizált járműfunkciók, a mesterséges intelligencia alkalmazások és fejlett járműrendszerek nagymértékben hozzájárulnak a biztonságosabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb közlekedéshez, valamint az ehhez kapcsolódó folyamatokhoz. Mindezen célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tudományos és fejlesztési eredményeket a kutatók ne csak szimulációkkal, hanem valós tesztelésekkel is tudják igazolni, amelyek során a jármű valós szereplőkkel és objektumokkal találkozik. A projekt fő célja a TKP 2020 keretében kifejlesztett módszerek tesztelése, illetve a szimulált eredmények validálása valós körülmények között az ehhez egyedülálló helyszínt nyújtó zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpályán. 

A ZalaZONE a közúti és légi járművek komplex tesztelését teszi lehetővé valós környezetben, emellett biztosítja informatikai, térinformatikai és intelligens infrastruktúra elemek és rendszerek tesztelési környezetét is. A 265 hektáros területen fekvő járműipari tesztpálya legfőbb elemei a dinamikai felület, az 5+13 hektáros városi környezetet imitáló Smart City, a kezelhetőségi pálya, a 1,5 km hosszú, kétszer két sávos autópálya szakasz, az ehhez csatlakozó 5 km-es autóúttal, valamint a 8 különböző felületet biztosító fékpálya is.

Az elért eredmények nagymértékben hozzájárulnak a hazai és nemzetközi kutatási és innovációs kapcsolatok erősödéséhez, hosszú távon bővítik a kutatói tudásbázist, valamint növelik az ipari együttműködések számát és elősegítik a magyar gazdaság növekedésének fenntarthatóságát.