Vakbarát verzió

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Projektek

db hazai forrás: Ft
nemzetközi forrás: EUR
jelenleg futó projekt

Weboldalunkon sütiket használunk

Honlapunk kizárólag a látogatói forgalom elemzéséhez és az egyes felhasználói munkamenetek azonosításához használunk sütiket (cookie). A munkamenet-azonosító sütik csak a kiszolgáló felé irányuló kérések megkülönböztetését szolgálják, és a munkamenet végén törlődnek. A látogatói forgalom elemzésére külső szolgáltatóktól származó sütiket használunk.

Az alapműködést biztosító sütik nélkül a webhely nem tud megfelelően működni, illetve a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információt a használatáról. A munkamenet-azonosító süti elengedhetetlen az oldal használatához, mert a kiszolgáló (szerver) ez alapján tud különbséget tenni felhasználó és felhasználó között. Csak rövid ideig, az oldal megtekintése alatt vannak érvényben. Ezek a sütik nem gyűjtenek a felhasználó azonosítására alkalmas információkat, csakis a szerver felé irányuló kérések megkülönböztetését szolgálják. Az oldal használatáról a látogató IP-címének azonosítása nélkül a Google Analytics IP-címek névtelenítésére szolgáló módszerének alkalmazásával gyűjtünk adatokat.

Finanszírozó: Európai Unió által társfinanszírozott projektek (Európai Strukturális és Beruházási Alapok)
Kategória: 2007-2013 programozási időszak (Új Magyarország Fejlesztési Terv-ÚMFT/Új Széchenyi Terv-ÚSZT)
Program neve: KEOP
Projekt címe: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem J épületének energetikai korszerűsítése
Projekt azonosító: KEOP-5.7.0/15-2015-0045
Kedvezményezett: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Támogatási összeg: 39 970 188 Ft
A finanszírozás típusa: Kohéziós Alap
Projekt kezdete: 2015.09.22
Projekt vége: 2015.11.29

A projekt bemutatása:

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem J épületének épületenergetikai korszerűsítésére közel 40 millió forintos európai uniós támogatást nyert. A Kohéziós Alap az elszámolható költségek 100%-át finanszírozza.

 

A 39,970 millió forintos beruházásnak köszönhetően az Egyetem az épület fenntartását költséghatékonyabban tudja majd biztosítani, így az európai uniós támogatásnak köszönhetően környezetbarát és gazdaságosan üzemeltethető intézménnyel gazdagodik az Egyetem.

Az épület energetikai fejlesztése több szempontból is indokolt. Az épület alaprajzi elrendezése, felszereltsége ma is korszerű, hőtechnikai tulajdonságai a készítés időpontjában érvényes előírásoknak megfeleltek, azonban ma már erősen alulméretezettek. A projekt célja az épület hőtechnikai adottságainak javítása, valamint hőveszteségeinek csökkentése.

A homlokzati ablakok elavult szerkezetük, elhasznált állapotuk, vagyis a hőtechnikai minőségük és fokozott elhasználódásuk miatt cserére szorulnak.

A projekt hosszú távú közvetlen céljai között szerepel a működési költségek csökkentése, a magasabb komfortfokozat elérése.

A projekt hosszú távú közvetett céljai elsősorban a CO2 valamint az üvegház-hatású gázok kibocsátásnak csökkentése, mérsékelt fosszilis energia felhasználással hozzájárulva az ország import-függőségének csökkentéséhez.

Elérendő üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése: 34,45 t/év

Tervezett energiahordozó megtakarítás: 267,87 GJ/év

Az uniós támogatásból finanszírozott korszerűsítésnek köszönhetően a létesítmény energetikai szempontú korszerűsítése az üzemeltetési, fenntartási költségek csökkenését fogja eredményezni, amely nemcsak a pályázónak jelent költségmegtakarítást, de a lecsökkenő energiahordozó felhasználás környezetvédelmi szempontból is előnyös.

 

Jelen támogatás hiányában az épület csak számottevően kisebb mértékű fejlesztésen esne át, ami így is jelentős terhet rótt volna az Egyetemre.

 

Mindezek alapján elmondható, hogy az Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiemelt célja, hogy a kezelésében lévő épületben a lehető legmagasabb szintű energetikai korszerűsítést hajtsa végre, ezáltal biztosítva a hosszú távú hatékony fenntartását, tovább olyan energetikai fejlesztést hajtson végre az épületen, amely a beruházás mértékének megfelelően valóban képes növelni az épület energia felhasználásának hatékonyságát, ezáltal csökkenteni a működéshez szükséges pénzügyi forrásokat.